A FÉNYVÉDŐK legismertebb tulajdonsága az ún. faktorszám (SPF = Sun Protection Factor), amely a készítmény védőképességét mutatja a napégéssel szemben, amit az UVB sugarak okoznak.
A faktorszám és a készítmény fényvédő hatása nem egyenesen, hanem logaritmikusan arányos: a faktorszám azt jelzi, hogy az UV-B sugarak hányad része éri el a bőrt.
Így tehát a 20-as SPF faktorszámú készítmény 95%-os, míg a 50 SPF készítmény kb. 98%-os védelmet nyújt a napégéssel szemben. Láthatóan a különbség csekély, vagyis a fényvédelem nem kizárólag a faktorszámon múlik. Az Európai Uniós szabályozás éppen azért tiltotta meg a 100 SPF jelzést, s helyette az 50+ SPF jelezést írja elő, mert a vásárlókban az a hamis biztonságérzet alakult ki, hogy a 100-as fényvédő faktorú készítmények kétszer erősebb fényvédelmet jelentek, mint az 50-es faktorú készítmények.
Az általános ajánlás szerint az emberek többsége számára a 16 és 20 SPF közötti fényvédő elegendő védelmet nyújt.
A krónikus fénykárosodás szempontjából fontos UVA elleni védelemről azonban az SPF nem nyújt információt, tehát annak meglétét és erősségét külön kell figyelni a csomagoláson, amit az IPD és PPD rövidítések jeleznek.
Az UVA tartomány elleni védelem nem egyszerű, mert a tartomány összeér a látható fénnyel, ezért az erősen védők akar fehéres árnyalatúak is lehetnének a bőrön.
A fényvédő készítmények tartalmazhatnak fizikai és kémiai szűrőket. A fizikai szűrők inkább visszaverik vagy megtörik a fényt, ilyenek a különböző ásványi anyagok.
A kémiai filterek az abszorpció elvén működnek, tehát inkább elnyelik a fényt.